Az endometriózis korunk egyik alattomos nőgyógyászati betegsége. Az endometriózis, az endometriumból – a méh legbelső nyálkahártya rétegéből – származó szövet megjelenése valahol a méhen kívül, mint például a petefészkeken, a petevezetők felületén vagy a méh külső, hátsó falán, a medenceűrben, a méh és végbél közötti térben vagy akár a h. Endometriózisos pácienseknél a méh üregét belülről borító szövettípus, az endometrium a méhen kívülre kerülve, leggyakrabban a hashártyán, a petevezetőkben, a petefészkekben vagy a kismedencei szervekben ágyazódhat be.

Ez szövet a méhen kívül is a hormonális hatásoknak megfelelően havonta megvastagszik, majd menstruációkor bevérzik. Mivel azonban ez a vér nem tud a szervezetből távozni, lerakódhat és a környező szöveteket ingerli. Véres tartalmú hólyagokat, úgynevezett cisztákat képezhet és a kismedencei szervek közötti összenövések kialakulásához is vezethet, melynek következtében hegesedések alakulnak ki. Az endometriális szövet a méh, a húgyhólyag és a belek területére is kiterjedhet. Ez a folyamat kezdetben tünetmentes is lehet, de idővel különösen a menstruáció ideje alatt jelentkező fájdalommal jár, amely később szinte folyamatossá is fokozódhat. A fájdalom erőssége ill. a betegség súlyossága nem feltétlenül mutat összefüggést. A hegek és összenövések a petevezetékek lezáródásához, a peteérés ill. a megtermékenyült petesejt beágyazódásának zavarához, azaz meddőséghez vezethetnek.

• speciális nőgyógyászati ultrahang vizsgálat
• laparoscopia – ennek a vizsgálatnak során teljes képet kaphatunk a hasüreg állapotáról, illetve lehetőség nyílik a szövetből történő mintavételre is
• kismedencei MR vizsgálat